Hírek

Mundruczó lebegő embere Hollywoodig repülhet

Mundruczó Kornél hetedszerre szerepelt Cannes-ban: legújabb filmje, a repülő emberről szóló Jupiter holdja a versenyszekcióba kapott meghívást. Tisztelet, tradíció és krízis - egy Cannes-ban felnőtt alkotó karrierjének főbb motívumai.

Cannes nem lehet cél, Cannes egy eszköz, hogy minél több nézőt érjünk el - ezt még akkor nyilatkozta Mundruczó Kornél, amikor 2014-ben a Fehér Istent beválogatták a cannes-i filmfesztivál programjába. Az eszköz nagyon jól működött: a Fehér Isten lett Mundruczó karrierjének legsikeresebb alkotása Magyarországon, Európában és az Egyesült Államokban. Már eleve óriási dolog, hogy egy magyar filmet mozikban vetítettek a tengerentúlon is, de a Fehér Isten volt az első magyar játékfilm, ami bekerült a Sundande fesztivál programjába. És mindez Cannes-ból indult: ők fedezték fel a filmet, választották ki, és adtak neki díjat.

Úgyhogy valójában nem is olyan nagy meglepetés, hogy Mundruczó három évvel később ismét Cannes-ban szerepelhetett a legújabb rendezésével. A Jupiter holdját a fesztivál a versenyprogramjába hívta meg, ahol idén olyan alkotók filmjét vetítették mint Fatih Akin, François Ozon, Todd Haynes, Noah Baumbach, Sofia Coppola vagy Michael Haneke. A fesztivál hetvenedik születésnapjára hihetetlenül erős válogatást sikerült összerakni: egy magyar film számára már a versenyprogramba kerülni is hatalmas dolog, hát még ilyen társaságban. “Valóban megtiszteltetés, de egy kicsit félelmetes is. A legnagyobb elismerés az, hogy időről időre ott lehetek ezeknek a fantasztikus alkotóknak a versenyében. Őszintén mondhatom, hogy csak a részvétel számít.”

Mundruczó Kornél: Jupiter holdja

Ez a hetedik alkalom, hogy Mundruczó Kornél a fesztivál programjában szerepel filmjével: egészen sajátos utat járt be az évek során. Mundruczó volt az első magyar rendező, akit meghívtak diplomafilmjével a Cinéfondation válogatásába: a Kis apokrif No.2-vel, ami egyfajta előtanulmány volt a Deltához. A 78-as busz Szent Johannája eredetileg egy szkeccsfilm utolsó epizódja volt, a Rendezők Kéthete mégis önálló filmként hívta meg a programjába, még azelőtt, hogy önálló operafilmmé fejlesztették volna Johanna címen, ami viszont az Un Certain Regard szekcióban mutatkozott be. A Delta megnyerte a fesztiválon a FIPRESCI-díjat, a Fehér Isten pedig az Un Certain Regard kategória fődíját nyerte. Nem is könnyű követni, annyi szekcióban szerepelt az évek során: Mundruczó szeret időről-időre visszatérni egy-egy témájához, és Cannes kifejezetten nyitott erre a gondolkodásra. “Az Un Certain Regard díj átadása valóban igazán eufórikus pillanat volt. De nagyon szép pillanatok azok is, amikor a nézők, vagy kollégák megállítanak az utcán és gratulálnak. Az azonnali visszajelzések. Egy film bemutatója mindig nagyon érzékeny pillanat. Tele szorongással, hogy hogy fog tetszeni, hogy szólítja meg az embereket. Amikor kilép a dolog a nyilvánosságra, annyi év munka után. Olyan szerencsés voltam, hogy ez nekem mindig Cannes-ban adatott meg, így számomra a Cannes-i fesztivál ezeknek a kis születéseknek a helye.”

Mundruczó Kornél: Jupiter holdja

Három szereplés a cannes-i filmfesztivál versenyprogramjában: ezt korábban mindössze négy magyar rendező mondhatta el magáról: Jancsó Miklós, Szabó István, Makk Károly és Keleti Márton. “Magyar filmesnek gondolom magamat, büszke vagyok arra, hogy magyar filmet csinálhatok, és örülök, hogy ennek a tradíciónak a része lehetek, amelyet ezek a nevek fémjeleznek. Szerencsére a magyar filmművészet ma is nagyon gazdag. Nem annyira az egyéni teljesítmények a fontosak csak, hanem hogy képviseljük azt az erőt, ami a függetlenségében és szerzői mivoltában rejlik.”

A Jupiter holdja a menekültválságról szól, nem ez az első alkalom, hogy Mundruczó a kérdéssel foglalkozik, a Winterreise című Schubert-darabjának olyan képeket használt a háttérben a vetítéshez, amelyek a bicskei menekülttáborban készültek. „Amikor először találkoztam menkülttáborok lakóival, azt éreztem, hogy ezek a sorsok pontosan visszaadják azt az úton levést, magányt, se múlt, se jövő hangulatot, amit Franz Peter Schubert szívfacsaróan megírt.”

 

Wéber Kata forgatókönyve már jó ideje készen volt: egy disztópikus vízió egy európai krízishelyzetről. Egy elképzelt történet, ami egyszercsak valósággá vált, amikor menekültek ezrei táboroztak közel egy hónapon át a budapesti Keleti pályaudvarnál. A rendező és stábja részt vett a menekültek segítésében is, és közben igyekeztek minél közelebbről megfigyelni a válságot, hogy minél hitelesebben ábrázolhassák a filmben.

A film egy fiatal menekültről szól, őt játssza az Örkény Színház fiatal színésze, Jéger Zsombor, akit meglőnek a zöldhatáron, de nem hal meg, hanem csoda történik vele: repülni kezd. A menekülttábor orvosa, Stern doktor csempészi ki, őt a grúz Merab Ninidze alakítja, mert feltett szándéka, hogy pénzt csinál a fiú képességeiből. A látványos akciójelenetekben, autós üldözésekben és leszámolásokban gazdag film német-magyar koprodukcióban készült a Magyar Nemzeti Filmalap 700 milliós támogatásával, de részt vett a finanszírozásban az Eurimages, a ZDF-ARTE, a Mitteldeutsche Medienförderung, a Medienboard Berlin-Brandenburg és az NRW.

Az biztos, hogy Mundruczó kedveli a kihívásokat: forgatott már filmet folyón (Delta), dolgozott már együtt 200 kutyával (Fehér isten) és mostmár tudja hogyan kell repülő emberrel forgatni CGI nélkül. A főszereplő ugyanis valóban repül, a forgatáson valóban 30-40 méter magasra emelték Jéger Zsombort, amit egy különleges csapat munkája tett lehetővé: Szabó Gáspár kaszkadőr-koordinátor és Farkas Balázs rigger  mindent megtettek, hogy a lehető legvalóságosabb levitációt hozzák létre. A stáb többi tagja Mundruczó régi munkatársaiból állt össze: Petrányi Viktória volt a producer, Wéber Kata a forgatókönyvíró, Ágh Marcell a látványtervező, Jancsó Dávid a vágó és Rév Marcell az operatőr. Egy új zeneszerző csatlakozott a csapathoz: Jed Kurzel, aki korábban testvérével, Justin Kurzellel (Macbeth, Assassin’s Creed) és Ridley Scottal (Alien: Covenant) dolgozott együtt, és ő készítette a Babadook című horrorfilm zenéjét is.

Mundruczó Kornél: Jupiter holdja

Jó időket él a magyar film: a Saul fia nagydíjat nyert Cannes-ban és később Oscar-díjat és Baftát is kapott, az Ernelláék Farkaséknál Kristályglóbuszt nyert Karlovy Varyban, a Testről és lélekről pedig Arany Medvét. “A kor maga is nagyon fogékony a filmkultúra irányában. Minden felületen mozgóképes az életünk, ezért a nézők igazán ki vannak hegyezve, tudnak filmnyelven gondolkodni. A magyar film szerintem mindig alapvetően független, szerzői filmes tradíció volt, tele jó alkotókkal. A mostani eredmények talán azt mutatják, hogy összeállt valami a rendszerváltás utáni idők építkezése után. És persze be kell látni, hogy a régióban kiemelkedő támogatásban is részesülünk. Oda kell figyeljünk, hogy ez ne csak egy hullám maradjon, hanem valóban tovább lehessen építkezni. De nagyon fontos azt is látni, hogy nem csak ezek az eredmények számítanak. A kiemelkedő teljesítmények mindig jót tesznek az egész szakmának, de rengeteg olyan film van, ami őszinte, jó alkotás, és nem mérhető ebben a versenyszellemben.”

A Jupiter holdjának most indul a nemzetközi karrierje Cannes-ban: az első kritikák után mindenki azt jósolja, Hollywood le fog csapni a rendezőre. Csakhogy ez már meg is történt: Mundruczó következő filmje ugyanis egy mélytengeri sci-fi lesz Bradley Cooperrel a főszerepben, valamint megvásárolták Szorokin Jég című regényének megfilmesítési jogait, és a színházi adaptáció után, ami évekig futott előbb a Trafó majd a Nemzeti Színház műsorán, most a filmes verzió is elkészülhet.

Libor Anita

A honlap zavartalan működése érdekében cookie-kat (sütiket) használunk.RENDBEN