Hírek

2019. május 09.

Bacsó Péter Cannes-ban

A tanút 1981-ben vetítették Cannes-ban, idén felújítva, cenzúrázatlanul tér vissza a Cannes Classics programban.

Bacsó Péter Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendező, a Magyar Mozgókép Mestere „intézmény” a magyar film történetében. Rendezői életműve mellett kiapadhatatlanul gazdag a filmek listája, amelyek létrejöttében mint dramaturg, ötletadó, forgatókönyvíró, dalszövegíró, stúdióvezető és producer tevékenykedett. Noha saját rendezésű filmjei közül csak a betiltott és kultuszfilmmé vált A tanú (1969) jutott el Cannes-ba, 12 évvel a film elkészülte után, 1981-ben az Un Certain Regard szekcióba, számtalan olyan kiemelkedő magyar filmben működött íróként, amelyek világsikert arattak, s Cannes-ban is versenyeztek.

1928-ban született Kassán, édesanyja Palotai Boris magyar írónő volt. Anyjával 1940-ben a vidéki deportálások elől költöztek Budapestre. 1950-ben végez a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakán. Az ötvenes években dramaturg és forgatókönyvíró. 33 nagyjátékfilmet és televíziós sorozatot rendezett. Első, fiatalokról szóló szerzői filmjei ma is lenyűgöznek frissességükkel, egyediségükkel. (Nyáron egyszerű, 1963, Szerelmes biciklisták, 1965, Fejlövés, 1970). Nemzetközi hírnevet a háborút és az internáló táborok világát modernista stílusban feldolgozó Nyár a hegyen 1967) című filmmel szerzett. Életművének legismertebb darabja, az ötvenes évek koncepciós pereinek világát megörökítő A tanú a korszak szimbólumává vált (1969). Ezt az időszakot feldolgozta életrajzi jellegű drámai formában (Tegnapelőtt, 1981, Stalin’s Bride, 1990) és operett formájában is (…Te rongyos élet!, 1983). Rendezett konzervgyári musicalt (Szikrázó lányok), és több különböző műfajú történelmi filmet (Titánia, Titánia és a Hány az óra, Vekker úr?, (Hamvadó cigarettavég). 1995-ben leforgatta a Pelikán József gátőr rendszerváltó kalandjait is Megint tanú).

1955-ben ő beszéli rá barátját, Fábri Zoltánt (aki később A tanú egyik főszereplője lesz), hogy Sarkadi Imre Leányvásár című művéből leforgassa a Körhinta című filmet, mely Cannes-ban, 1956-ban világsikert jelentett Fábri, a magyar film és Törőcsik Mari számára. Fábrival ő írta az Édes Anna, és a Dúvad forgatókönyveit, amelyek szintén versenyeztek Cannes-ban. Ennél is hosszabb a lista másik korai alkotótársa, Makk Károly filmjeinek dramaturgjaként. A minden sematikus klisét felrúgó Liliomfira már 1955-ben felfigyeltek Cannes-i versenyben. Ezt követte 1971-ben a Zsűri díját elnyerő Szerelem című film, amelynek már az első, 1963-ban megírt változatában is közreműködött. Makk vele dolgozott az Oscar-díjra is jelölt Macskajáték (1974) és az Egy erkölcsös éjszaka (1977) című filmekben is, melyek szintén a verseny szekcióban indultak.

Fazekas Eszter

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem