Hírek

A százéves magyar Filmgyárat ünnepelte a filmesek színe-java

A magyar Filmgyár százéves fennállása alkalmából rendeztünk ünnepséget csütörtök este Budapesten a Róna utcában, ahol a III-as és IV-es stúdió Fábri Zoltán rendező nevét viseli ezután.

Az eseményen, amelyen a magyar filmes szakma színe-java megjelent, a felszólalók megemlékeztek az augusztus 30-án elhunyt Makk Károlyról, akinek munkásságát legendás alkotásaiból vett részletekkel idézték fel.

Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója köszöntőjében hangsúlyozta: "csodálatos érzés itt látni a magyar filmszakma nagy öregjeit együtt a fiatalokkal, azokkal az alkotókkal, akik ma készíthetnek filmeket". A vezérigazgató rámutatott arra, hogy a Filmgyárnál dolgozni mindig is öröm és dicsőség volt, hiszen a filmalkotás kemény munkát, elszántságot és szakmai tudást igényel. "Fábri óta jól tudjuk, hogy a film és az álom közel áll egymáshoz" - fogalmazott, kiemelve, tovább kell álmodni, hogy folytatni lehessen a Filmgyár százéves, a filmgyártás több mint százéves hagyományát azért, hogy még nagyon sok jó magyar film szülessen.

Havas Ágnes és Andy Vajna (Fotó: Soós Lajos, Koszticsák Szilárd)

Andy Vajna filmügyi kormánybiztos szintén köszöntötte az ünnepség résztvevőit. Szabó István Oscar-díjas filmrendező, aki Makk Károly helyett mondott beszédet, megemlékezett a százéves Filmgyár és egyúttal a magyar filmgyártás legendás alakjairól: több színes történetben idézte fel az egykori nagy személyiségeket.

Zákonyi S. Tamás, a Filmalap Mafilm Igazgatóságának vezetője a Filmgyár történetét felidézve elmondta: az 1917-ben alapított Korda-stúdiót követte a Mafilm, majd a Hunnia, és a második világháborút követően itt indult újra a filmgyártás, ami 1964-től ismét a Mafilm égisze alatt folytatódott, és tart egészen napjainkig. Emlékeztetett arra, hogy a Mafilm fénykorában kapacitásának meghatározó részében a Magyar Televízió - különösen a drámai főosztály - állandó bázisa és háttere volt. 

Jirí Menzel Oscar-díjas cseh filmrendező, az ünnepség díszvendége többek között arról beszélt, hogy nagy hatást gyakoroltak rá az 1950-es és 1960-as évek magyar filmjei, főleg Máriássy Félix Egy pikoló világos, valamint Fábri Zoltán Körhinta című alkotásai, és Törőcsik Mari játéka is megérintette. "Szeretetem a magyar film iránt továbbra is tartós" - hangsúlyozta, emlékeztetve arra, hogy több magyar filmben kapott szerepet, többek között Gyarmathy Lívia és Szabó István munkáiban.

Jirí Menzel és Eszenyi Enikő (Fotó: Soós Lajos, Koszticsák Szilárd)

Az ünnepségen köszöntőt mondott Balázsovits Lajos, Hegedűs D. Géza, Piros Ildikó és Kern András. Koltai Lajos Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr Törőcsik Mari üzenetét adta át a résztvevőknek. Az ünnepség végén Fábri Zoltán filmjeiből vetítettek részleteket, majd a Róna utcai III-as és IV-es stúdió felvette a legendás filmrendező nevét, és felavatták a stúdiók homlokzatán elhelyezett emléktáblát is. 

"Fábri Zoltán a legfantasztikusabb magyar filmrendező zseni, illetve polihisztor, mert volt színész, színházi rendező és díszlettervező is" - mondta András Ferenc filmrendező, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Film- és Fotóművészeti tagozatának rendes tagja. Pályafutásáról szólva kiemelte: Fábri Zoltán hatvan színdarabnak volt a díszlettervezője, tizenhat színházi előadást rendezett, de eljátszotta Bacsó Péter A tanú című filmjének egyik főszerepét is, és mindezek mellett huszonöt filmet rendezett.

Az 1917-ben Korda Sándor, Janovics Jenő és Pásztory Miklós alapította filmgyár történetét kisfilmmel idézték fel. Korda 1917 októberében Corvin Filmstúdió néven ezen a telepen hozta létre a magyar filmgyártás első stúdióbázisát. Az elmúlt száz évben a telepen a történelem viszontagságai, világháborúk, tulajdonos- és névváltások, csődök és újraépítések, felújítások és modernizálások közepette egyetlenegy dolog maradt állandó, a filmes tevékenység.

Szabó István és Jirí Menzel

Forrás: MTI

A honlap zavartalan működése érdekében cookie-kat (sütiket) használunk.RENDBEN