Hírek

2019. március 12.

A szabadságharc bátor magyar filmesei

Film és történelem – kéz a kézben járnak. A film születése után nem sokkal már felismerték az alkotók, majd a közönség, hogy a mozgókép nemcsak az itt és most jelenidejét, hanem a történelmi múltat is képes hitelesen ábrázolni.

Az alábbiakban a 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején (és az azt követő időszakban) játszódó filmeket gyűjtjük össze – a lista természetesen nem teljes, és tetszőlegesen folytatható; kedvcsináló ahhoz, hogy minél több történelmi magyar filmet nézzünk, régieket és újakat egyaránt.

A jó történelmi filmek mindig aktuálisak – ám az alábbi alkotások most két szempontból is fontosak: március 15-én alkalmunk nyílik megemlékezni a múltunk egyik nagy pillanatáról, illetve a mozikba került Kárpáti György Mór Guerilla című filmje.

 

A Guerilla a Filmalap Inkubátor Programjának keretében készült, tehát megvalósulása önmagában is bravúr: a történelmi film és az alacsony költségvetésű elsőfilm ritkán szerepelnek egy mondatban – Kárpáti György Mór és a Proton Cinema csapata mégis megvalósította a lehetetlen(nek tűnő)t: kevés pénzből készült kosztümös filmben bemutatni a szabadságharcot követő időszak izgalmairól, traumáiról. A Guerilla egyszerre rendkívül feszültségteli és artisztikus, és olyan csodás fiatal színészeket vonultat fel, mint Mészáros Blanka, Váradi Gergely vagy Vilmányi Benett. Kárpáti a rövidfilmjeire is jellemző konoksággal alkotja meg esztétikáját, a film egész világát körülölelő erdőt, az igen hangsúlyos és beszédes tekinteteket, a fontos csöndeket. És mindez filmszalagra rögzítve, ami utánozhatatlan időtlenséget ad a képeknek.

 

A Guerilla sok ponton kapcsolódik az egyik legnagyobb magyar történelmi klasszikus filmhez, a 80 huszárhoz (1978). A történelmi időszak majdnem azonos, annyi különbséggel, hogy – míg a Guerilla a fegyverletétel utáni poszttraumatikus időszakban játszódik – Sára Sándor filmje a szabadságharc közvetlen előzményeit dolgozza fel. További hasonlóság az aprólékosan kidolgozott képi világ, amelyet a rendező maga fotografált. Természetesen a 80 huszár nem egy “inkubátoros” produkció volt: a korszakra jellemző teljes történelmi filmes repertoárt felvonultatja, tökéletes jelmezekkel, díszletekkel, kellkétárral, statisztériával.

 

Mindkét filmnél sokkal klasszikusabb történetvezetésű, emiatt talán némileg porosabb is Nádasdy Kálmán Föltámadott a tenger című filmje. 1953-ban készült, tehát a magyar (film)történelem legszabadabb időszakában, a Liliomfira is egy évet kellett még várni, ami a hazai kosztümös filmek újhullámos darabjának tekinthető. Nádasdy legnagyobb sikereit operarendezőként aratta, amin a filmet látva nem is csodálkozunk: tablószerű képalkotás, erősen dramatizált jelenetek jellemzik a Föltámadott a tengert. Ugyanakkor talán a március 15-i történések legrészletesebb ábrázolása, tehát történelmi leckeként elsőrangú, és kiváló színeszeket láthatunk benne, mint Básti Lajos, Darvas Iván, Görbe János és Ferrari Violetta, aki előbb tette híressé a Ferrari nevet, mint a legendás autómárka.

 

A Guerillához hasonló bátorsággal, de még sokkal elrugaszkodottabb módon nyúlt a forradalom témájához Kardos Ferenc a Petőfi ‘73-ban (1973). A 48-as eseményeket az 1968-as diáklázadással hozta párhuzamba, egészen magával ragadó dinamizmussal, vagány anakronizmussal, hogy a márciusi ifjakat kortárs fiatalok, kortárs ruhában és zenei alafestéssel játsszák újra. Lángokban álltak az iskolapadok, lobogó trapéznadrágok és művér segítenek egyszerre átélni a 70-es évek hangulatát, illetve a forradalmi ifjúság hevületét.

 

A bátor, kreatív anakronizmusoktól (szelfizés, napszemüveg) a Kincsem (2017) rendezője, Herendi Gábor sem rettent meg. A forradalom lecsengett, a szabadságharcot leverték, a magyar nemesség azon részét, akik részt vettek a forradalomban vagy támogatták azt, kivégezték, kisemmizték. Egy bátor magyar gróf, Blaskovich Ernő azonban csodalova, Kincsem segítségével leckézteti meg az osztrákokat. Viszonylag kevéssé megszokott a magyar történelmi filmek világában, hogy ne magát a történelemkönyvet filmesítsék meg, hanem egy-egy, akár fiktív szereplőn vagy eseményen keresztül mutassanak be egy korszakot – a Kincsem alkotói ezt az utat járták végig, és az eredmény annyira jól sikerült, hogy a filmet több mint 450 ezren látták moziban. Bár a Kincsem még csak hároméves, de
máris klasszikusnak tekinthető.

A Guerilla című filmet március 7. óta játsszák a hazai mozik.

Deák Dániel

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem