Filmipar

2017. február 07.

Megéri hollywoodi produkciókat az országba csábítani

Minden magyarországi filmes produciónak nyújtott 1000 forintnyi adó-visszatérítés 1248 forintnyi adóbevélt generál, 3240 forinttal növeli a GDP-t; 1 milliárd forint adó-visszatérítés 555 munkahely létrejöttét segíti, vagyis Magyarországnak egyértelműen megéri, hogy ösztönzőkkel igyekszik minél több külföldi filmes produkciót az országba csábítani – derült ki abból az elemzésből, amelyet az OrienTax adótanácsadó cég és a Candole Partners tanácsadó cég a Magyar Nemzeti Filmalap megbízásából készített.

Az elemzés készítői az egyes produkciók költségvetésének részletes elemzését, kérdőíves felmérését követően, valamint az NMHH Nemzeti Filmiroda által közzétett, állami támogatásban részesülő filmek adatbázisát, illetve a NAV és a KSH statisztikai adatait véve az alábbi főbb megállapításokra jutottak:

  • Egy filmnek nyújtott 25%-os adó-visszatérítés mellett az államháztartás számára 31% bevétel keletkezik, vagyis 1000 forint adó-visszatérítésre 1248 forint adóbevétel jut
  • A GDP multiplikátor 3,24-szeres, vagyis 1000 forint adó-visszatérítés 3240 forinttal növeli a GDP-t
  • 1 milliárd Ft adó-visszatérítés 555 munkahely létrejöttét segíti:
    • 139 állami támogatás révén
    • 416 beáramló külföldi kereslet révén
  • A teljes konjunktúrahatás 12,4 szeres, vagyis 1000 forint adó-visszatérítés formájában nyújtott támogatás (az indukált hatásokat is figyelembe véve) 12.384 forint keresletbővülést okoz a nemzetgazdaság szereplőinél.
  • A filmes támogatási rendszer az egyetlen támogatási forma ma Magyarországon, amely működése révén kimutathatóan és már rövid távon profitot termel.
  • A tágabb értelemben vett filmipari foglalkoztatottság mintegy 10 ezer fő.
  • 16 év alatt a filmipar teljes bevétele több mint 20-szorosára nőtt (2004-ben a filmipar teljes bevétele mindössze 3 milliárd forint volt)
  • 2017-ben – az előzetes becslések szerint – akár 100 milliárd Ft feletti forgalom is várható.

Magyarország vezeti a filmipari versenyképességi listát

11 vizsgált ország közül Magyarország filmipara a legversenyképesebb a külföldi produkciók forgatási helyszín választásakor – derült ki abból az elemzésből, amelyet az OrienTax tanácsadócég a Filmalap megbízásából készített. A lista második helyére Írország, a harmadikra Csehország került. Magyarország jelentős versenyelőnnyel rendelkezik a támogatások mértékében és hatékonyságában, valamint a filmipari infrastruktúra fejlettségében.

Az OrienTax elemzői 11 ország (Bulgária, Csehország, Horvátország Írország, Lengyelország Litvánia, Magyarország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Románia) filmiparát hasonlították össze, amelyben megvizsgálták, hogy amennyiben létezik, milyen az adott ország támogatási rendszerének hatékonysága és mértéke. Ezenkívül figyelembe vették a politikai környezetet, az átlagos ár- és bérszínvonalat, a devizastabilitást, valamint a rendelkezésre álló filmipari infrastruktúrát, nyelvismeretet. A tapasztalatok alapján Magyarországot elsősorban a hasonló ár- és bérszínvonalú, kelet-közép európai országokkal hasonlítják össze a filmkészítők, amikor helyszínt keresnek a produkció forgatásához, valamint Írország – egyedi sajátosságai miatt – szintén versenytársnak tekinthető.

Az elemzés alapján a filmipari versenyképességi élbolyba Magyarország, Írország, és Csehország került. Ezen országok között csak néhány pontnyi különbség van. Magyarország jelenleg valamelyest versenyelőnyben van két legfontosabb riválisához képest, azonban jelentősen megelőzi a többi 8 vizsgált országot. Az egyes produkciók egyedi döntéseiben természetesen az elemzés készítői által figyelembe vett tényezőkön kívül még számos egyéb, főként szubjektív szempont is szerepet játszhat.

Magyarország jelentős versenyelőnnyel rendelkezik a támogatások mértékében és hatékonyságában, valamint a filmipari infrastruktúra fejlettségében, utóbbi területen is legfeljebb csak Csehország rendelkezik hasonló fejlettséggel. Az ár- és bérszínvonal tekintetében hazánk a középmezőnyben szerepel, a fő rivális Csehországhoz képest némileg versenyképesebb. A politikai és szabályozási környezet vonatkozásában – világbanki adatok alapján – Magyarország a közvetlen riválisától, Csehországtól és Írországtól kissé lemarad. Nyelvismeret szempontjából szerepelt legrosszabbul versenytársai között Magyarország, itt csak a lakosság 20%-a beszél – az Eurobarometer 2012-es felmérése szerint – legalább társalgási szinten angolul, ez többek közt talán annak is betudható, hogy a versenytársainkhoz képest Magyarországon több filmet szinkronizálnak. Magyarország összesített első helyezése annak is köszönhető, hogy bár a szempontok kisebb részében szerepelt az első helyen, a nyelvtudást leszámítva szinte minden tényező esetén átlagosan vagy a felett teljesített.

Eredmények

Magyarországon az elmúlt néhány évben több olyan intézkedés született, ami segítette a jelenlegi versenyképességi pozíció elérését:

  • Jelentősen javult a gyártási költségvetések átláthatósága, a támogatások felhasználásának tisztasága.
  • A letéti számla bevezetésének és a nagyobb versenynek köszönhetően visszaszorult a filmiparban a korábban tapasztalt erős korrupciós hatás, ennek köszönhetően a külföldi produkciók nagyobb bizalommal választják forgatási helyszínül Magyarországot.
  • Az önkormányzati területfoglalási díjak egységesedtek, ami a szabályozási környezetben jelentős javulást hozott.
  • Létrehozták az engedélyezés egyablakossá válásának törvényi kereteit.
  • Nagyságrendekkel többen dolgoznak a filmiparban a korábbiakhoz képest, a filmipar gazdasági jelentősége sokszorosára nőtt, fontos gazdasági tényezővé vált.

Javaslatok

Az elemzés szerint a versenyelőny megtartásához és esetleges további növelése érdekében további intézkedésre van szükség:

  • A szakoktatás fejlesztésével a stábkapacitás bővítésére további hangsúlyt kellene helyezni, hogy magyar szakemberek nagyobb hozzáadott értékű szolgáltatást tudjanak nyújtani.
  • Az angol nyelvismeretnek kiemelt szerepet kellene kapnia az oktatásban, hogy a középfokú oktatási rendszerből kikerülő fiatalok már valóban képesek legyenek angolul kommunikálni. Ehhez hozzájárulhat, ha a szinkronizált helyett minél több feliratos film kerül bemutatásra.
  • A szabályozási környezetet a filmiparban és általánosságban még kiszámíthatóbbá kellene tenni.
  • Az engedélyező hatóságok részéről még inkább segítő együttműködést szükséges kialakítani.

További információk és adatok

Az Európai Audiovizuális Obszervatórium felmérésében összehasonlította az európai uniós országokban a filmgyártási költések arányát a nemzeti GDP-hez képest, és a tanulmány szerint 2010 és 2014 között a Magyarországon filmgyártásra fordított költések elérték a GDP 0,15 %-át. Ez az arány az európai átlag két és félszerese, és így megállapítható, hogy a filmipar az európai országok közül az ország gazdaságának méretéhez képest Magyarországon járul hozzá legnagyobb mértékben a növekedéshez.

A Filmalap szerepvállalása a filmipar fejlesztésében az elmúlt 5 évben

  • Az Európai Bizottság a Filmalap kérelme alapján 2013-ban elfogadott határozatával újabb hat évvel meghosszabbította a magyar filmtámogatási programot. Jelenleg 2019. december 31-ig biztosított a magyar filmszakmai adókedvezmény, azaz a közvetett filmtámogatási rendszer működése.
  • 2013-ban a Filmalap létrehozta a letéti számla rendszerét, mely a közvetett filmtámogatási rendszer technikai része, és lehetővé teszi, hogy a Filmalap a cégektől támogatásokat gyűjtsön. A Filmalap által kezelt elkülönített letéti számla gyűjtőszámlaként működik, ahova a cégek a befizetésüket követően rövid időn belül megkapják az adókedvezmény igénybevételére jogosító támogatási igazolást (függetlenül attól, hogy a támogatandó filmalkotás akkor még nem is ismert). A letéti számláról a szigorú sorrendiség, vagyis a költségelszámolásokról hozott határozatok sorrendjében hívhatók le a támogatások. Természetesen a befizető cégek továbbra is választhatják a korábbi gyakorlatot, hogy a támogatásaikat konkrét, általuk kiválasztott filmalkotásoknak utalják. 
  • A Filmalap kezdeményezésére 2013-ban került sor a közterület foglalási szabályok és a területfoglalásért fizetendő díjtételek egységesítésére, mely jelentős könnyebbséget biztosít a filmelőállítóknak.
  •  2014-ben az Európai Bizottság jóváhagyta a magyarországi filmes adókedvezmény 20%-ról 25%-ra való emelését.
  •  A Filmalap 5 éves működési tapasztalata, valamint filmipari szereplőkkel és oktatási intézményekkel történt egyeztetések alapján 2016-ban elindította a Filmipari Képzési Programot, és kezdeményezte a filmszakmai képzési hozzájárulás bevezetését, mely a Program forrása lett. Az újítás értelmében minden magyarországi produkció a teljes költségvetésének 0,5%-ával, de legfeljebb 15 millió forint mértékben hozzájárul a magyarországi filmes oktatás fejlesztéséhez. A 10 millió́ forintot meghaladó költségvetésű produkcióknak legalább 5 héten keresztül gyakornokokat kell alkalmazniuk, a gyakornokok száma a produkció költségvetésének függvénye.
  • A Képzési Program keretében a Filmalap 2016-ban kiírta az első képzési pályázatot, melynek célja a hazai filmiparban mutatkozó szakemberhiány hatékony és gyors orvoslása, az első támogatott képzések már elindultak. A támogatásnak köszönhetően 10 filmes hiányszakma gyakorlatorientált képzése valósulhat meg. Ezzel párhuzamosan a Filmalap életre hívta a Filmesgyakornok.hu online platformot és adatbázist, melynek elsődleges célja, hogy összekösse a gyakornoki lehetőséget kereső pályakezdőket és a gyakornokot kereső producereket, valamint segítse a fiatalok eligazodását a filmkészítés szakterületein belül.
  • 2016. októberében kezdte meg működését a Filmalapon belül a közterületfoglalás egyszerűsítésére létrehozott Filmforgatási Helyszínek Irodája, a Location Office. Az iroda már az első hónapban mintegy 200 kérelmet fogadott be és dolgozott fel. A kérelmeket az iroda továbbítja a közterületek tulajdonosai (így például a tulajdonos önkormányzatok), illetve az egyéb érintett szervek felé. A Filmalapnak nincs döntési jogköre a kérelmek jóváhagyása, vagy elutasítása tekintetében.

A honlap zavartalan működése érdekében cookie-kat (sütiket) használunk.RENDBEN